Nem meglepő módon, a koronavírus éveiben az online vásárlások száma rendkívül megnőtt, ugyanakkor a vásárlói elégedettség ezzel nem mutatott túl sok párhuzamot. Sokakkal fordult elő, hogy a webshop képein látott termék élőben már nem nyeri el a tetszésüket vagy egyszerűen meggondolta magát a vásárlásról a fogyasztó. A hagyományos bolti vásárlás esetén ezzel nem is volt túl sok probléma, hiszen csak vissza kellett vinni a terméket a boltba a blokkal együtt. Azonban az online vásárlás menetére némileg más szabályok vonatkoznak.
Az online vásárlás során érdemes odafigyelni néhány dologra annak érdekében, hogy ne járjunk pórul. Sajnos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az online térben is tetten érhető, de azért van néhány módszer arra vonatkozóan, hogy ne csak fussunk a pénzünk után.
Az elállási jog
Online vásárlás során az egyik legfontosabb fogalom, amit érdemes megjegyeznünk, az az elállási jog. Ez a termékek többségére vonatkozik, a törvény csupán néhány kivételes termékkategóriát von ki a hatálya alól.
Maga az elállási jog ugyanis arra vonatkozik, hogy a szolgáltatás megrendelés/beüzemelése, illetve a termék kézhezvétele után még 14 napig jogunk van meggondolni magunkat a vásárlással kapcsolatban.
Ez azt jelenti, hogy még abban az esetben is, ha azt az árut/szolgáltatást kaptuk, amit megrendeltünk és még, ha meg is vagyunk elégedve vele, nem sérült az áru, időben megérkezett stb., akkor is jogunk van visszaküldeni és azt mondani, hogy nem kérjük.
Ezen termékek alól csak az alábbiak képeznek kivételt:
- élelmiszerek,
- kibontott csomagolású higiéniai termékek,
- fehérneműk,
- egyedileg legyártott termékek,
- CD/DVD-k,
- letöltött programok és szoftverek,
- nyílt online árverésen vásárolt eszközök/szolgáltatások,
- magánszemélytől történő rendelés.
Elállási jog a gyakorlatban
Abban az esetben, ha élsz az elállási joggal, neked is keletkeznek kötelességeid. Az elállás bejelentésétől számított 14 napon belül köteles vagy visszaküldeni az árut, ilyenkor csak a visszaszállítás közvetlen költsége terhel téged. Ez alól csak az jelent kivételt, ha a webshop egyfajta plusz szolgáltatásként vállalja, hogy saját maga szállítja/szállíttatja vissza az árut.
Az elállás bejelentésétől kezdődően azonban a webshop számára is ketyegni kezdett az óra, hiszen a cégnek szintén 14 napja van a bejelentéstől számítva arra, hogy visszajuttassa számodra a vételár összegét. Ezt olyan formában kell megtennie, ahogy a fizetés is történt: ha átutaltad az összeget, akkor utalással, ha bankkártyával fizettél, akkor bankkártyára kell visszakapnod.
Fontos, hogy a vételár összegét a vállalkozás mindaddig visszatarthatja, amíg a vevő az árut vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem igazolta, hogy azt visszaküldte.
Mi van akkor, ha nem fizet a webshop?
Gyakran előfordul, hogy az elállás bejelentését követően a webshop szinte elérhetetlenné válik: se a levelekre, se a telefonhívásra nem válaszol, emellett a számlánkra sem érkezik vissza a vételár összege.
Szerencsére ebben az esetben sem kell rögtön pereskedésre gondolni, a következő lépcsőfok ugyanis a fizetési meghagyás lesz, amelyet bármely magyarországi közjegyzőnél lehet kezdeményezni, méghozzá ügyvédek és bizonyítékok nélkül. Ráadásul nemcsak magyar székhelyű webshopok esetén, hanem Dánia kivételével bármely európai székhelyű webshoppal szemben. Ennek az eljárásnak európai fizetési meghagyás a neve.
A fizetési meghagyás kezdeményezése után a közjegyző térfelén pattog a labda: ellenőrzi, hogy minden rendben van-e a beadvánnyal, majd attól függően, hogy a dokumentum postai úton vagy elektronikusan érkezett-e meg hozzá, 15 vagy 3 napon belül kibocsátja a fizetési meghagyást.
Abban az esetben, ha az adott webshop tulajdonosa / üzemeltetője nem fizet 15 napon belül, de nem is vitatja a követelés jogosság, jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás. Ez azt jelenti, hogy a közjegyző ebben az esetben a fogyasztó kérelmére elrendelheti a végrehajtási eljárást, vagyis pár héten belül mégiscsak visszakaphatja a pénzét.
