Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy halála esetére a vagyonáról vagy annak egy részéről még életében rendelkezzen, ezt nevezzük végrendelkezésnek. Ahhoz, hogy egy végrendelet érvényes legyen, meghatározott alaki és tartalmi elemeknek eleget kell tenni, ugyanis ezek mellőzése gyakran oda vezethet, hogy a vagyon sorsa nem az örökhagyó szándéka szerint alakul.

Vannak, akik biztosra mennek és a végrendeletük elkészítéséhez szakszerű jogi segítséget vesznek igénybe és ügyvéd vagy közjegyző segítségével biztosítják be a vagyon sorsát. Vannak azonban mások, akik bízva saját képességeikben, inkább a maguk kezébe veszik az irányítást, ugyanis végrendeletet bárki, bármikor készíthet akár otthon is. (Pontosabban nem bárki, ugyanis korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.)

Ha úgy döntünk, hogy a végrendeletünket otthon, magunk akarjuk elkészíteni, akkor az alábbiakra érdemes figyelni:

Alaki kellékek

Végrendelkezni írásban kell, szóban csak nagyon kivételes esetben lehet érvényes végrendeletet tenni. Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

Fontos tehát, hogy írásban végrendelkezzünk. Ennek általában két módja van. Az egyik, ha a végrendelkező egy előre írt, nyomtatott iratban tesz végrendeletet, a másik esete, ha a végrendeletet sajátkezűleg írja. Ennek azért van relevanciája, mert a két módra eltérő szabályok vonatkoznak.

A saját kézzel írt végrendelet érvényességi feltétele, hogy a végrendelkező teljes terjedelmében maga írja a végrendeletet és aláírja azt. Sokan gondolják, hogy a saját kézzel írt végrendeletet is két tanúval el kell látni, ám ez nem feltétele a végrendelet érvényességének. Személy szerint egyébként én azt javaslom, hogy amennyiben ilyen formán szeretnénk végrendelkezni, tanúztassuk le a végrendeletet a biztonság kedvéért.

Ha ugyanis a saját kézzel írt végrendeletet az örökhagyó halála után megtámadják, akkor csak grafológus szakértővel fogják tudni bizonyítani más, az örökhagyótól származó iratminták alapján, hogy a végrendeletet valóban az örökhagyó írta. Ha viszont a végrendeletet két tanú jelenlétében írja alá az örökhagyó, elég csak a két tanút megkérdezni arról, hogy valóban az örökhagyó írta-e a végrendeletet.

Más a helyzet, ha a végrendeletet az örökhagyó géppel írja vagy helyette más készíti el (akár géppel, akár kézzel). Ilyen esetben két tanú együttes jelenlétében kell a végrendeletet aláírni, vagy ha azt már az örökhagyó aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak kell elismerni, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják.

Mindkét írásbeli végrendelet esetén, ha az irat több lapból áll, akkor az oldalakat sorszámozni kell és a nem sajátkezűleg írt végrendelet esetén a végrendelet minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek és a tanúknak is.

Bár nyilván nem érvényességi kellék, csak a több éves tapasztalat, ha a végrendeletet nem kívánjuk letétbe helyezni, hanem otthon akarjuk tárolni, akkor érdemes a végrendelet helyét olyan személynek elárulni, akiben biztosak vagyunk, hogy a halálunkat követően a hagyatéki eljárásban előterjeszti. Ilyenkor célszerű olyan személyre bízni, akinek vagy érdeke, hogy a végrendelet a hagyatéki eljárás alapját képezze vagy egyébként teljesen érdektelen és ránk való tiszteletből meg fogja tenni, amit rábízunk.

Tartalma

Az, hogy a végrendelkező a teljes vagyonáról kíván végrendelkezni vagy annak csak egy részéről, az a végrendelkező saját döntése. Célszerű olyan dolgok tekintetében végrendelkezni, amin tulajdonjogunk van, ugyanis sok olyan végrendeletet látni, ahol az idősödő szülőpár egyike a teljes ingatlanukat az egyik gyermekére hagyja úgy, hogy a házastársi vagyonközösség alapján csak a fele van a tulajdonában. Ez így nyilvánvalóan érvénytelen.

Az a kérdés is gyakran felmerül, hogy ha az örökhagyó már végrendelkezett valamilyen vagyontárgyáról, akkor megszűnik-e felette bármilyen szinten is a rendelkezés joga. Konkrét esetben az merült fel, hogy a szülők az ingatlanukat a gyermekeiknek és unokáik ígérték egyenlő arányban, erről végrendelet is készült, majd később úgy döntöttek, hogy az ingatlant eladva, inkább kisebbe költöznek és a fennmaradó összeget utazásra költik.

Az örökösök felháborodtak, hogy a nekik szánt ingatlant a felmenőik „elherdálják”, azonban életében mindenki azt csinál a saját vagyonával, amit akar. Így fennállhat az az eset is, hogy a végrendelet olyan vagyontárgyakat tartalmaz, amelyek az örökhagyók halálakor már nem képezik az örökség részét.

Ha az örökhagyó a teljes vagyonáról rendelkezik, az örökség a végrendelet szerint kerül majd kiosztásra, ezen felül a kötelesrészre jogosultak kérhetik a hagyatékból a kötelesrészüket. Ha az örökhagyó nem a teljes hagyatékot osztja fel a végrendeletében a fennmaradó vagyonra a törvényes öröklés szabályi lesznek az irányadóak.