Az elmúlt években egyre inkább az a tendencia mutatkozik meg, hogy az időjárás a téli és nyári hónapokban egyre szélsőségesebb. Az idei nyár sem múlik el kánikula nélkül, azonban ettől még a munka nem áll le. Aki nincs szabadságon, annak dolgoznia kell. A biztonságos munkakörnyezet megteremtésébe azonban az is beletartozik, hogy a munkavállaló ne kapjon hőgutát. A Jog365 szakértőjével annak jártunk utána, hogy mire kötelezi a törvény a munkáltatókat ennek körében.
Milyen kötelességei vannak a munkáltatónak a munkavédelem körében?
A munkáltató fő feladata biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.
Ennek körében a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.
Az optimális hőmérséklet megállapításáról külön jogszabály rendelkezik, mely a munkavégzés négy kategóriáját különbözteti meg: szellemi munkavégzés, könnyű fizikai munka, közepesen nehéz fizikai munka és nehéz fizikai munka. A hőmérséklet meghatározása igazodik a munka nehézségi fokához. Ez a nyári hónapokban, szellemi munkavégzés esetén 21-24 °C, könnyű fizikai munka esetén 19-21 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 °C fok.
Ezeket az értékhatárokat a jogszabály, csak, mint egyfajta ajánlást tartalmazza, tehát ha valaki azt észleli, hogy munkahely 26°C-ra ugrott a hőmérő, még ne szaladjon rögtön a hatóságokhoz - hívta fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere. A rendelet meghatároz azonban maximálisan megengedhető hőmérsékletet. Ez szellemi munkánál 31 °C fok, könnyű fizikai munkánál szintén 31 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 27°C fok.
A napsugárzással összefüggésben a jogszabály szintén tesz ajánlást, mely alapján célszerű az ablakokat és a tetőablakokat úgy kialakítani, hogy a munkavállalókat ne érje közvetlenül erős napsugárzás.
Mi történik, ha valaki nem zárt térben dolgozik?
Sajnos legtöbbször a kültéren végzett munkák esetén áll fenn probléma, hiszen a munkáltató csak rendkívül csekély esetben tudja szabályozni a munkavállaló körül a hőmérsékletet, azonban ebben az esetben is minden munkáltatótól elvárható óvintézkedést meg kell tenni.
A munkáltatónak a törvény által előírt kötelezettsége ezt figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a dolgozók egészsége és biztonsága a megváltozott körülmények ellenére se kerüljön veszélybe.
Ennek körében a munkáltatónak figyelembe kell venni az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriadót és megtenni az összes szükséges óvintézkedést.
A munkáltató felelőssége ebben az esetben, hogy amennyiben munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C fok korrigált effektív hőmérsékleti értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt biztosítson. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.
A védőital elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.
A rendelet mindösszesen ennyit ír elő, de ez nem azt jelenti, hogy pusztán a védőital biztosításával a munkavállaló megtesz minden olyan kötelezettséget, amelyet a munkavédelem megkíván.
„Ha a munkavállalónak a nem megfelelő munkakörnyezet miatt egészségkárosodása keletkezik, az abból eredő kárát a munkáltatónak kell majd megtérítenie.” - jegyezte meg a szakértő. Ilyen lehet az, ha a munkavállaló a folyamatos napsugárzás miatt hőgutát kap vagy leég a bőre. Ilyen jellegű munkáknál célszerű a munkavállalók részére védőruhát (kalapot), illetve naptejet biztosítani.
A kültéren folyamatosan, egy helyben végzett munka esetén pedig célszerű valamilyen árnyékoló eszközt biztosítani a munkaterület felett.
A munkavédelemi szabályok kellő betartása nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a munkáltatóé is. Attól függetlenül, hogy ha a nem megfelelő körülmények miatt egy hatósági ellenőrzésen akár bírságot is szabhatnak ki rájuk, a munkavállalók személyiségi jogának sérülése további költségekbe verheti a munkáltatót.
Amennyiben a munkáltatónk a biztonságos munkakörnyezetet nem teremti meg kellőképpen, akkor elsőkörben munkáltatónál kijelölt munkavédelmi képviselőnek jelezni a hiányosságokat. Ha ilyen személy nincs a cégnél, akkor közvetlenül a munkáltatót szükséges tájékoztatni arról, hogy milyen kötelezettségei vannak, illetve mire terjednének ki a munkavállalói igények. Végső soron pedig a Foglalkoztatás-Felügyeleti Hatósághoz lehet fordulni a nem megfelelő munkakörülmények miatt.
