Az utóbbi évtizedben virágkorát éli a lakások rövidtávú bérbeadása, hétköznapi nevén az Airbnb. Még az elmúlt évek járványa is csak átmenetileg tudta csökkenteni a szerepét a nagyvárosok ingatlan piacain. A rövidtávú bérletnek vannak előnyei és hátrányai is, amely miatt fontos (lenne), hogy a lakások kiadásához megfelelő jogi szabályozás is társuljon. Hol tart most ez a szabályozás, és mi várható? - A kérdésekben a Jog365 szakértője segít eligazodni.

A rövidtávú bérlet kétségtelen előnye, hogy az ingatlantulajdonos a hosszútávú bérletnél jóval magasabb profitot tud realizálni, ha több alkalommal nagyobb díjért cserébe adja ki az ingatlanát. Ez még akkor is megéri, ha az ingatlan nincs kiadva a hónap minden napján. Egy belvárosi ingatlan esetén még így is a hosszútávú bérlet díjának akár többszörösét lehet megkeresni. (Persze a munka is több vele.)

Az is tény, hogy ennek a vonzó koncepciónak köszönhetően a hosszútávú bérletre kínált ingatlanok száma csökken, melynek hatása van az ingatlanpiacra és a bérleti díjak növekedését eredményezheti.

Ezen túlmenően folyamatosan felmerülő probléma – általában a társasházaknál - hogy a rövidtávú bérlet során a szállóvendégek sokkal kevésbé figyelnek oda a többi lakó nyugalmára, mint azok, akik esetleg több évig laknak ugyanabban a lakásban. Sokszor a lakásokat bulihelynek használják és kiváltképp a belvárosi részeken tapasztalható, hogy a vendégek illuminált állapotban hangoskodva zavarják a társasházak lakóközösségét. Mivel ezek a vendégek egy-két nap után elhagyják a lakást, így nem igazán érdekli őket, hogy a többi lakó abban a pár napban nem tudott pihenni.

A probléma tehát adott, viszont a magántulajdon használatának kérdésköre igencsak kényes, hiszen a saját tulajdonú lakások használatát kell korlátoznia valamilyen jogi szabályozással. Ezért is nagyon „diplomatikusan” úgy gondolta a jogalkotó, hogy a kérdést oldják meg az önkormányzatok és társasházak.

A társasházaknak lehetőségük van arra, hogy szabályozzák a lakóközösség által végezhető tevékenységeket. Ezt a társasházak a szervezeti és működési szabályzatukban tudják megtenni. Azt viszont tudni kell, hogy bár a szervezeti és működési szabályzat módosításával meg lehet tiltani a lakások airbnb-ként történő használatát, azonban csak a jövőre nézve. Ha tehát már vannak a társasházban airbnb-ként használt lakások, azoknak a tulajdonosoknak a jogát nem fogja korlátozni az új szabályozás - hívta fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere.

A másik fontos lehetőséget az önkormányzatok kapták még 2021 folyamán, ekkor ugyanis egy törvénymódosítás következtében az önkormányzatoknak lehetősége nyílt arra, hogy megszabhassák az illetékességi területükön, a kiadható napok számát. Az önkormányzatok tehát rendeletben tudják azt szabályozni, hogy az lakástulajdonosok éves szinten hány napra adhatják beérbe a lakásaikat ilyen módon. Ha ezt nem teszi, akkor rendeleti szabályozás hiányában az év bármely napján kiadható a lakás.

Ezen a vonalon indult el jelenleg a VI. kerületi önkormányzat is, akik most ügydöntő szavazást hirdettek az önkormányzat lakosai körében. A kerület lakói a következő kérdésre válaszolhatnak majd: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását Airbnb-típusú szálláshelyként?”

Mivel az önkormányzat dönthet úgy, hogy betiltja a kerületben a szálláshelyként üzemelő lakásokat, így amennyiben a szavazás érvényes lesz és a lakosok egyetértenek a tiltással, ennek eredményeként feltételezhetően olyan rendeletet hoz majd az önkormányzat, ami megtiltja a lakások szálláshelyként való kiadását.

Bár vitathatatlanul beköszöntött az ősz, egyre többen indulnak el még egy-egy hosszabb pihenésre. Ősszel is várhatóan a tóparti és wellness szállodáké lesz a főszerep. Ma már nem ritka, hogy pihenésünkhöz értékes dolgokat viszünk magukkal. Elég csak az okos eszközökre (telefonokra, órákra, tabletekre) gondolni, amelyek elválaszthatatlan társaink a mindennapokban. Számunkra, de vendéglátónk számára is kellemetlen, ha értéktárgyaink elvesznek vagy károsodnak. A Jog365 szakértőjével annak jártunk utána, hogy a szálloda - ahol pihenésünket töltjük - vajon felelősségre vonható-e a minket ért kárért?

A szállodák felelőssége a vendégek értéktárgyainak védelmére vonatkozóan egy komplex kérdéskör, amelyet a Polgári Törvénykönyv szabályoz. A szálloda köteles gondoskodni a vendégek biztonságáról és értéktárgyaik megőrzéséről. A szálloda felelőssége ugyan objektív felelősség, azonban nem feltétlen. Több tényezőtől függ, hogy milyen mértékben és milyen esetekben felelős az esetleges károkért.

A szállodák felelősségi köre

A Polgári Törvénykönyv szerint a szálloda felelős a vendégek dolgaiban bekövetkezett károkért, ha azok a szállodában erre kijelölt helyen, a szobában, vagy a szálloda alkalmazottjának átadva kerültek elhelyezésre. Ez azt jelenti, hogy ha a vendég a szobájában hagyja értékeit, vagy azokat a szálloda által kijelölt értékmegőrzőben helyezi el, és ezek eltűnnek vagy megsérülnek, a szálloda köteles kártérítést fizetni. Ezt a törvényi rendelkezést pontosította az a bírói gyakorlat, amelyik kimondta, hogy a szálloda zárt parkolójában leparkolt autóban bekövetkezett kárért is felelősségre vonható a szálloda. Az indoklás szerint a zárt parkolók megfelelő őrzése, akár kamerákkal történő felszerelése a szállodák érdekkörébe tartozó kérdés. Éppen ezért nem mentesülhet a felelősség alól a szálláshely, mert önmaga nem tett eleget a biztonságos őrzés feltételeinek.

A szállodák felelőssége nem korlátlan, a kártérítés mértéke legfeljebb a napi szobaár összegének ötvenszerese lehet.

Értéktárgyakért való felelősség

Értéktárgyakért, értékpapírokért és készpénzért való felelősségre az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Ezek esetében a szálloda csak akkor felelős, ha a dolgot megőrzésre kifejezetten átvette; a megőrzésre átvételt a szálloda kifejezetten megtagadta; illetve amennyiben a kár olyan okból következett be, amelyért az általános szabályok szerint egyébként is felelősséggel tartozik. Ilyenkor a bizonyítás a vendéget terheli. Jó, ha tudjuk, hogy ebben a kontextusban értéktárgynak minősülnek a szokásosnál jelentősebb értékkel bíró ingóságok (pl. nagyobb értékű ékszerek, műtárgyak, de akár a gépjárművünk kulcsa is).

Fontos kihangsúlyozni tehát, hogy ezekért a dolgokért a szálloda csak akkor felel, ha azokat megőrzésre átvette, vagy a vendég a dolgot megőrzésre át kívánta adni, de a szálloda az átvételt megtagadta. Abban az esetben viszont, ha a vendég meg sem kísérelte átadni a szállodának a vagyontárgyakat, a szálloda mentesül a felelősség alól, ha azokban kár keletkezik - hívta fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia. E dolgokért való felelősségének - eltérően az általános szabálytól - nincs összegszerű felső határa.

A szálloda mentesülése a felelősség alól

A szálloda nem minden esetben felelős a dolgainkban bekövetkezett károkért, azok eltűnéséért. A mentesülés feltétele, hogy a szálloda bizonyítani tudja, hogy a kárt a szálloda általános felelősségi körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy azt a vendég maga okozta.

A szálloda a következő esetekben mentesül a felelősség (és kártérítés) alól:

1. Elháríthatatlan külső ok (vis major): olyan események, amelyekre a szállodának nincs közvetlen befolyása. Ilyen lehet például a természeti katasztrófák, háború, járványhelyzet.
2. Vendég figyelmetlenségéből, hibájából kialakult kár: fontos tudni, ha mi magunk okozzuk a kárt, vagy nem teszünk meg mindent a kár megelőzés érdekében, a szálloda mentesül a felelősség alól. Tipikus eset, amikor a vendég nem zárja be az ajtót vagy az értékeit nem a kijelölt helyen tárolja, vagy nem kéri értéktárgyai őrzését a szállodától.
3. Tiltott tárgyak: Ha a vendég olyan tárgyakat hoz be a szállodába, amelyek tárolása tilos vagy veszélyes, és ezekben keletkezik kár.
4. Késedelmes bejelentés: Amikor káresemény történik, akkor haladéktalanul jelezni kell a vendéglátónk felé. Ha késlekedünk a kár bejelentésével, és emiatt a szálloda nem tudja megfelelően kivizsgálni az esetet, mentesül a felelősség alól.

Ha mégis bekövetkezett a baj

Mit tehetünk, ha mégis eltűnik, vagy károsodik valamilyen vagyontárgyunk? Ha mégis bekövetkezett a baj a szállodában, a Jog365 ügyvédpartnere a következőket javasolja:

1. Azonnali bejelentés: Az észlelést követően a legrövidebb időn belül értesítsük a szálloda recepcióját vagy a biztonsági szolgálatát. Így a szálloda azonnal megkezdheti a keresést és a vizsgálatot.
2. Írásos bejelentés: -Az esetről minden esetben készítsünk írásos feljegyzést (jegyzőkönyvet), amelyben részletesen leírjuk a káresemény jellegét, azt, hogy mi tűnt el, mikor és hol láttuk utoljára, valamint minden egyéb fontos információt.
3. Biztonsági felvételek: A legtöbb szállodában a közösségi tereket kamerákkal figyelik. Érdemes megkérdezni, hogy a szállodának van-e biztonsági kamerafelvétele az érintett területről, és velük együtt átnézni a felvételeket.
4. Rendőrségi bejelentés: Ha kárunk olyan mértékű (pl. egy értékes tárgy, autó eltűnése), ami bűncselekmény gyanúját veti fel, érdemes lehet rendőrségi bejelentést tenni.
5. Biztosítás: Különösen külföldi utazásnál mindig kössünk utasbiztosítást. Ha van biztosításunk értesítsük a biztosítótársaságot, és kövessük az ő utasításaikat a kárigény benyújtásához.

A szállodák felelőssége az értéktárgyaink védelmére jól szabályozott, de nekünk is fontos szerepük van saját és értékeink biztonságának megteremtésében. Az értéktárgyak szállodai széfekben való elhelyezése, az azonnali kárbejelentés, és a biztonsági kamerafelvételek áttekintése mind olyan lépések, amelyek segíthetnek megelőzni a kellemetlen helyzeteket és biztosítani a vendégek nyugalmát.

Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy milyen szabályozás alá esik Magyarországon a csendháborítás, mely rendeletek alapján tudjuk megállapítani, hogy szabálysértés történik –e körülöttünk, illetve milyen lehetőségeink vannak fellépni a hangoskodókkal szemben. Most nézzünk meg pár mindennapos példát, mit vagyunk köteles elviselni a körülöttünk élőktől?

Lakásfelújítás

Rendszeresen merül fel kérdésként, hogy mit lehet tenni az építkezésekből, lakásfelújításokból eredő zajok ellen. Elsőkörben azt fontos leszögeznünk, hogy építkezni mindig fognak és ez általában egészen addig zavarja az embereket, amíg nem a saját házuk felújításáról/építéséről van szó.

Ez egy szükségszerű zavarás, azonban nem mindegy, hogy mikor kezd el fúrni a szomszéd. Az építkezésekkel összefüggésben sok önkormányzat hoz rendeletet, hogy mely napon, milyen időközben lehet végezni.

Társasházak esetén általában elvárható, hogy a tulajdonos a felújítás tényét jelezze a közös képviselő részére és erről a lakók is legyenek tájékoztatva. Ilyen esetekben közölni kell a lakásfelújítás tényét és várható időtartamát.

Sajnos ezek során az építkezőknek nem kell figyelembe vennie, hogy a szomszédban kisbaba alszik, valaki éppen egy húzós vizsgára készül vagy éppen az alattuk lakó home officeban próbál meetingelni. Ezért fontos előre tájékoztatni a lakóközösséget a várható zajokról, hogy mindenki kellőképpen fel tudjon készülni a hanghatásokra.

Hangos hobbik, kisállatok

A békés egymás mellett élés alapvető követelménye, hogy ne zavarjuk egymás nyugalmát. Azonban egy papírvékony falakkal rendelkező panelházban felnövő gyermek sem zárható el attól, hogy megtanuljon hegedűn játszani. Ilyen esetekben – bár alapvetően napközben gyakorolhatna bármikor- érdemes a szomszédokkal előre egyeztetni, hogy mikor a legkevésbé zavaró hallgatni a kezdeti próbálkozásokat.

A kisállatok tartásánál hasonló a helyzet. A kedvtelésből tartott állatok tartására külön jogszabály vonatkozik, amennyiben azokat betartja a szomszéd, akkor az állattartással összefüggésben kevés lehetőségünk van fellépni.

Egyéb zavaró hanghatások

Ha társasházunkban olyan visszatérő hanghatások zavarják a mindennapi nyugalmat, amelyek egyébként elháríthatóak (hangosan csapódó ajtó, berregő klíma), akkor elsőnek a közös képviselőnek kell jelezni a problémát, illetve, ha a hanghatás magánlakáshoz tartozik, akkor a lakás tulajdonosának.

Amennyiben a zavarás szükségtelen, akkor el kell hárítani.

Ha a lakóépületünk szomszédjában vendéglátóipari egység üzemel és a mulatozó vendégek nagyobb zajt csapnak, mint kellene, akkor szintén a tulajdonost kell megkeresni a zaj elhárítása érdekében. Amennyiben erre a tulajdonos nem hajlandó, úgy érdemes az önkormányzathoz fordulni.

Fontos megjegyezni azonban, hogy az önkormányzatok szabályozzák a területükön lévő vendéglátóipari egységek nyitvatartását, így amennyiben a hely a szabályoknak megfelelően működik, akkor kevés eséllyel lehet eredményesen fellépni ellenük.

Szükségtelen zavarás

A kulcs mindig a szükségtelen zavarás. Azt már korábban is leírtuk, hogy a lakótelepi gyermek is gyakorolhat a hegedűjén, de nem mindegy, hogy délután háromkor teszi ezt vagy hajnali háromkor.

Nyilvánvalóan a hajnali háromkor történő húrtépés nem minősül szükségesnek.

Ugyanígy állattartás esetén azt kell megnézni, hogy amennyiben a lakásban hagyja valaki a hangoskodó állatot, el tudná-e úgy helyezni az ebet, hogy annak ugatása ne zavarja a szomszédokat. Falusias környezetben ilyen az, amikor a disznóólat nem a szomszéd kerítése mellé telepítik, hanem a kert végében, ahol kevésbé zavaró.

Amennyiben a zavarás nem egyszeri, hanem rendszeres és szükségtelen, akkor a jegyzőhöz lehet fordulni birtokvédelemért - mondta el a jog365 szakértője a Noizz.hu-nak. A kérdésben mindig a területileg illetékes jegyzőnél kell előterjeszteni kérelmet. A birtokvédelmi kérelmekre több formanyomtatvány is fellelhető az interneten, az eljárás előnye, hogy egy perhez képest gyorsabb és ingyenes.

Amennyiben a jegyző a birtokvédelmi kérelmünket elutasítaná, azt peres úton meg lehet támadni, azonban erre az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőségünk.

A régóta fennálló harc, a tanárok és a diákok között, az iskolai mobilhasználattal összefüggésben megoldódni látszik. A 2024. szeptember 1. napjától alkalmazandó kormányrendelet ugyanis egyértelműen szabályozza, mihez van joga a tanulónak és milyen tárgyakat birtokolhat, illetve használhat a tanítási idő alatt. - A Jog365 szakértőjét kérdeztük az új rendeletről.

A jogszabály két nagy kategóriát különböztet meg, egyrészt a tiltott tárgyak körét, másrészt a használatában korlátozott tárgyak körét.

1. Tiltott tárgyak köre

Tiltott tárgynak minősül a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz (ezt külön kormányrendelet szabályozza, ilyen például a rugóskés, az elektromos sokkoló vagy a gázspray), az olyan eszköz birtoklása, amely a szabálysértésekről szóló törvény vagy a Büntető Törvénykönyv szerint büntetendő (például kábítószer), illetve az olyan az tárgy birtoklása, amely tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termék (például alkohol vagy cigaretta)

Ezen tárgyak birtoklása tanítási idő alatt – illetve foglalkozások vagy szakmai órák alatt – tilos.

2. Használatban korlátozott tárgyak köre

A jogszabály alapján ebbe a körbe a telekommunikációs eszközök – különösen a mobiltelefonok –, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközök és az internetelérésre alkalmas okoseszközök tartoznak.

Míg a tiltott tárgyak körébe tartozó tárgyakat az iskola/kollégium területére sem lehet behozni, addig a használatban korlátozott tárgyakat be lehet vinni a diákoknak magukkal, de a tanítási órák megkezdése előtt – kollégiumban a foglalkozás megkezdése előtt – az intézmény házirendjében meghatározottak szerint le kell adni – a kollégium kivételével – a tanítási nap időtartamára, majd a tanuló, az iskolaidő végeztével a házirendben meghatározottak szerint visszakapja.

A használatában korlátozott tárgyat az átvételt követően a nevelési-oktatási intézmény által a házirendben meghatározott elzárt helyen kell tárolni. - Emelte ki dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 szakértője.

Ha arra utaló információ kerül a pedagógus birtokába, hogy a tanulónál valamilyen szabálysértési törvénybe vagy Btk-ba ütköző tárgy van, akkor felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott tárgy nincs a birtokában, és ezzel egyidejűleg értesíti a nevelési-oktatási intézmény rendjének fenntartásában közreműködő személyt, a rendőrséget és a tanuló szülőjét.

Ha a tanulónál olyan tiltott tárgy van, amely közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető terméknek minősül vagy használatában korlátozott tárgy van a tanuló birtokában, akkor természetesen nem kell értesíteni a rendőrséget. Ilyen esetben a pedagógus elsősorban felszólítja a tanulót a tárgy átadására, amennyiben felszólítás ellenére a tárgyat nem adja át, felszólítja a tanulót annak igazolására, hogy a tiltott vagy használatában korlátozott tárgy nincs a birtokában. Ha a tanuló ilyen tárgyat tart a birtokában a tanítás vagy a kollégiumi foglalkozás időtartama alatt, azt a tanulótól a pedagógus átveszi.

Természetesen a jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a használatban korlátozott tárgyak körében meghatározott esetben mégis legyen lehetőség ezek használatára, hiszen sok intézmény használ oktatási céllal telefont, tabletet, laptopot.  Ilyen esetben a birtoklásra és használatra vonatkozó engedélyezést az igazgató vagy a pedagógus végzi a tanulmányi rendszerben, azzal, hogy rögzíti a birtoklás és a használat célját, az engedély érvényességének időtartamát (tanóra, foglalkozás, tanítási év), továbbá a birtokolható tárgyat.

Fontos szabály még, hogy ha a pedagógus közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek, vagy tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető terméknek minősülő tárgyat talál a tanulónál és ezen tanuló kiskorú, akkor a tárgyat nem a tanulónak adja vissza, hanem a tanuló szülőjének.

Amire az iskoláknak jelenleg nagyon fontos felkészülniük, hogy a házirendjüket módosítsák a jogszabályban foglaltak szerint. A tanévkezdésre minden iskolában kell lennie egy meghatározott eljárásrendnek az eszközök átvételére, tárolására és visszaadására, amely lehetőleg kizárja a visszaélés lehetőségét. Fel kell készülni arra is, hogy szeptember elsejétől exponenciálisan megugrik a 20 évvel ezelőtti mobiltelefonok használata az iskolások körében, ennek okát azonban egyelőre csak sejteni lehet.

Sokan azt gondolják a csendháborítás tényállása egy egyszerűen megítélhető dolog, hiszen ha valaki a törvény által megállapított decibelhatárokat túllépve zajong, az szabálysértést követ el. De mint a legtöbb esetben, itt is elmondható, hogy az ördög a részletekben rejlik.

Az értékhatárok megállapításánál több dolgot is figyelembe kell venni - hívta fel a figyelmet a Jog365 szakértője. Egyrészt lényeges elem, hogy milyen környezetben történik a zajongás, ugyanis más értékhatárok vonatkoznak az üdülőterületekre, a kisvárosias-falusias területekre és más a nagyvárosias beépítésű területekre, megint más a gazdasági területekre.

Az sem mindegy, hogy miből származik a kellemetlen zaj, mivel más szabályozás vonatkozik a szabadidős tevékenységből származó zajokra, más a közlekedésből eredő hangokra és megint más, ha építkezések keltette hanghatás a zavarás kiváltó oka.

A lakossági zajszabályozás szempontjából talán a legfontosabb értékek, miszerint kisvárosias környezetben és faluban található belterületeken 6 és 22 óra között 50 dB, 22 órától reggel 6-ig 40 dB a határ, míg ez az érték egy nagyvárosban napközben 55, éjszaka pedig 45 dB.

Aki hosszasan szeretne bogarászni az értékhatárok között, az a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról) tud utánanézni, hogy az adott területre milyen szabályozás vonatkozik.

A fenti rendelet áttekintése azonban nem ad teljes képet a csendháborítás kérdéskörében.

Az egyes önkormányzatok ugyanis saját szabályokat állíthatnak fel a csend megtartása érdekében- amennyiben erről rendeletet hoznak – így például nem ritka, hogy az egyes településeken eltérően szabályozzák, hogy mikor lehet füvet nyírni, építési munkákat végezni, vagy csak úgy általában bulizni. Ez az oka többek között annak, hogy például egyes budapesti kerületekben eltérő nyitvatartása van a vendéglátóipari egységeknek, valamint azok teraszainak.

Ha áttekintettük az országos és helyi rendeleteket is, még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy az adott lakóközösség speciális szabályokat hoz a béke megtartása érdekében. Ilyenek például a társasházi házirendek, ahol nem ritka, hogy az egyes elektronikai eszközök használatát is korlátozzák, például azt, hogy egy papírvékony falú panelházban, ne lehessen hajnali háromkor porszívózni.

Nyilván mindig lesznek olyanok, akik a közösségi együttélés szabályait be nem tartva, nem veszik figyelembe azt, hogy mások esetleg pihennének és megszegik a rá vonatkozó szabályokat.

A csendháborítás szabálysértési tényállás, így aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el. - Fejtette ki dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere. A csendháborítás felszámolása miatt elsősorban a rendőrség tehet lépeseket, de a közterület-felügyelő, természeti és védett természeti területen a természetvédelmi őr és helyi jelentőségű védett természeti területen az önkormányzati természetvédelmi őr is szabhat ki helyszíni bírságot.

A helyszíni bírság összege hatezerötszáz forinttól hatvanötezer forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén kilencvenezer forintig terjedhet, míg a pénzbírság maximuma akár kettőszázezer forint is lehet.

A csendháborítás az esetek nagy többségében orvosolható a rendőrök kihívásával, arra azonban számítani kell, hogy elsőkörben a hatóság csak felszólítja a hangoskodókat, hogy csökkentsék a zajszintet.

Amennyiben ez nem történik meg és további zavarás valósul meg, akkor a hatóságokat ismételten értesíteni szükséges és általában a rendőrség második megjelenésével már hathatósabb intézkedések valósulnak meg, mint például a bírság kiszabása vagy a házigazda őrizetbe vétele.

Nyilván mindenki maga dönti el, hogy milyen viszonyban akar élni a szomszédaival, de álláspontunk szerint a békés együttélésbe beletartozik a kompromisszumra törekvés is. Nem feltétlenül célravezető rendőrt hívni, ha a szomszédunkban évente egy-két alkalommal kicsit hangosabbra sikerül a mulatság, mint az szabályos lenne, a másik oldalról pedig törekedni kell arra, hogy a békésen pihenő szomszédokat szükségtelen módon ne zavarjuk.

Ha a probléma nem egyszeri, hanem rendeszeresen visszatérő, akkor akár birtokvédelmi eljárás is kezdeményezhető a jegyzőnél, valamint szükség esetén peres eljárás is.

Amire szintén érdemes odafigyelni, az a fokozatosság, tehát elsőnek érdemes személyesen jelezni a problémát mielőtt a hatóságokhoz fordulunk.

Amikor fesztiválokról beszélünk, az emberek többsége azonnal a bulira, koncertekre, jókedvre, barátokra és a nyári élményekre asszociál. Ezek a fogalmak természetesen szorosan kapcsolódnak az ilyen eseményekhez, azonban van egy másik, ugyanolyan lényeges aspektusa a fesztiváloknak, amely talán kevésbé látható: ez pedig a biztonság. A Jog365 szakértőjével áttekintettük, mire figyeljünk a fesztiválozás alatt, hogy jó szívvel tudjunk majd évek múlva is visszagondolni rá?

Elsőként fontos kiemelni, hogy minden rendezvénynek van saját biztonsági szabályzata és házirendje, ami rögzíti a főbb viselkedési normákat, elvárásokat. Ezt a jegy megvásárlása előtt érdemes áttekinteni, hogy a későbbi kellemetlenségeket elkerüljük.

Jegyek

A fesztiválok első buktatója a jegyvásárlás lehet.  Kiemelten fontos, hogy csak megbízható forrásból szerezzük be a fesztiválbelépőt. Az egyes fesztiválok rendelkeznek hivatalos honlappal, ahol nemcsak a programok megtekintésére, hanem jegyvásárlásra is lehetőség nyílik. Javasolt a jegyet minél előbb megvásárolni, mivel az idő előrehaladtával a jegyárak általában emelkednek, így elővételben kedvezőbb áron juthatunk hozzájuk.

Amennyiben előre nem sikerült jegyet váltani, általában a helyszínen is van lehetőség belépőt vásárolni. Ebben az esetben ügyeljünk arra, hogy csak a fesztivál hivatalos jegyértékesítő pavilonjánál szerezzük be a jegyet. A fesztivál bejáratánál gyakran találkozhatunk nem hivatalos jegyértékesítőkkel, akik kedvezőbb áron kínálják a belépőket. Ezek a jegyek gyakran hamisítványok lehetnek, amelyek bár kinézetükben megtévesztően hasonlíthatnak az eredetire, a bejáratnál végzett első ellenőrzés során meg fognak bukni. A jegyek manapság QR kóddal vagy vonalkóddal vannak ellátva, így a hamis jegyek azonnal felismerhetőek, és az ilyen jeggyel rendelkező személy nem léphet be a rendezvényre. Az illegális jegyárusok egy-egy jegyeladás után gyorsan eltűnnek a helyszínről, így utólagos jogorvoslatra alig van lehetőség, bár a rendőrség értesítése és az elkövető személyleírása ajánlott.

Értékmegőrzés

A fesztiválozóknak három lehetőségük van az értékeik biztonságos megőrzésére. Az első lehetőség, hogy minden értékes holmijukat folyamatosan maguknál tartják, bár ez kétségtelenül kényelmetlen megoldás. A második lehetőség, ha a résztvevő sátorral rendelkezik a fesztivál területén, hogy az értékeket a sátorban hagyja, amit ajánlott lezárni, amikor nincs a közelben. A harmadik és egyben legbiztonságosabb módszer a vagyontárgyak értékmegőrzőben történő elhelyezése.

Érdemes megjegyezni, hogy bár sok értékmegőrzőn található a "A leadott tárgyakért felelősséget nem vállalunk" figyelmeztetés, az értékmegőrző szolgáltatás lényege éppen az értékek biztonságos tárolása, így az értékmegőrző személyzetének felelősséget kell vállalnia az átvett tárgyakért. Természetesen, annak a személynek, aki azt állítja, hogy valamely tárgya eltűnt a leadott táskából, bizonyítania kell, hogy az adott tárgy valóban a táskában volt a leadáskor - emelte ki dr. Sáfrány írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere.

Ajánlott, hogy a fesztiválokra csak a legszükségesebb dolgokat vigyék magukkal, így minimalizálva annak kockázatát, hogy kevesebb értékkel térjenek haza, mint amennyivel érkeztek.

 Fizetés

Számos helyszínen tapasztalható, hogy a készpénzes fizetési módot egyre inkább felváltja a bankkártyás fizetés, különösen olyan rendezvényeken, ahol nagyobb a lopás kockázata. Ennek eredményeként egyre több strand és fesztivál szünteti meg a készpénzes fizetési lehetőséget, ezért ajánlott bankkártyával érkezni az ilyen eseményekre.

Azok számára, akik nem rendelkeznek bankkártyával, lehetőség van a készpénzük feltöltésére a fesztivál által biztosított fesztiválkártyára, amellyel a fesztivál területén bankkártyaként lehet fizetni.

Az elmúlt években egyre többen használják okoseszközeiket fizetésre. Ez egyfelől praktikus, hiszen kevesebb dolog van a fesztiválozónál, amit el lehet hagyni, azonban egy ilyen okoseszköz elvesztése esetén a fesztiválozó „pénztárcája” is rögtön elvész, ezért mindenki mérlegelje, melyik módszerrel érzi magát nagyobb biztonságban.

Érdemes a fizetési lehetőségekről mindenképpen előre tájékozódni, hogy ne a helyszínen érjen bennünket meglepetés.

Biztonság

A fesztiválozás során mindig észszerűen kell eljárni, figyelembe véve saját és mások biztonságát. Nem ajánlott soha egyedül maradni a fesztiválon, hogy szükség esetén azonnal segítséget kérhessünk. - Hangsúlyozta a Jog365 szakértője. Ha bármilyen problémát észlelünk magunkkal vagy más fesztiválozókkal kapcsolatban, azonnal jelezzük a fesztivál biztonsági szolgálatának vagy a mentőknek.

A biztonságunkról a fesztivál alatt egy megbízott biztonsági szolgálat szakemberei is gondoskodnak. A biztonsági szolgálat alkalmazottainak feladata széleskörű, alapvetően magában foglalja a katasztrófahelyzetekre való felkészülést, az ájult, sérült emberek kimentését is. A személy- és vagyonvédelemmel kapcsolatos jogaikat az idevonatkozó jogszabály szabályozza részletesen.

A nagyobb fesztiválokon számos önkéntes dolgozik, akik feladata a bajba jutott résztvevők segítése. Emellett minden fesztiválon rendelkezésre áll rohamkocsi, amely szükség esetén gyorsan kórházba tudja szállítani a sérült vagy rosszul lévő személyeket.

Figyeljünk arra, hogy az olyan szerek, amelyek a fesztivál területén kívül illegálisnak minősülnek, a fesztiválon belül is illegálisak maradnak. Ha bárki észleli az illegális szerek fogyasztását vagy árusítását, kötelessége ezt jelezni az illetékeseknek. Egyes fesztiválokon külön fogdát is kialakítottak a rendbontó résztvevők számára, ahol a rendőrség érkezéséig tartják őket.

Az életben szinte naponta történnek velünk olyan események, amikor sokat segíthet, ha tisztában vagyunk jogainkkal. Dolgozunk, utazunk, nyaralunk, vásárolunk, étterembe, színházba járunk. Amikor minden rendben van fel sem merül bennünk, hogy sokszor bizony csak a szerencsén múlik, hogy nem kerülünk nehéz helyzetbe. De a szerencse forgandó, a baj nem válogat. Ha pedig megtalál, akkor jól jöhet, ha van valaki, akire számíthatunk. - A Jog365 szakértőjének írása.

Az életünket úgy éljük, hogy velünk nem történhet semmi rossz. Lavírozunk a jog útvesztőjében, s ha mégis megtörténik a baj, akkor viszont kétségbeesetten keressük a megoldást, és elkeseredetten viseljük az erkölcsi terhet és az akár súlyos pénzügyi veszteséget.

A legtöbben mégis félnek attól, hogy ügyvédi segítséget kérjenek. Pedig a képlet egyértelmű: ahogyan természetes számunkra, hogy betegség esetén orvoshoz fordulunk, vagy csőtörés esetén hívjuk a vízvezetékszerelőt, a jogi kérdésekben is érdemesebb szakemberhez fordulni, mint az internet sötét bugyraiban kutatni a megoldás után.

Miért van ez így? Azt mindenki belátja, hogy könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy azonnali jog segítségre van szükségük. Bizonyos helyzetekbe pedig elengedhetetlen egy gyors ügyvédi segítség. Mégis inkább elhatárolódunk ezektől a gondolatoktól, ahelyett, hogy felkészülnék egy előre nem várt eseményre, vagy éppen segítséget kérnénk, mielőtt nagyobb baj nem történik.

Az elutasítás oka a Jog365 felmérése szerint, hogy az emberek bizonytalanok, félnek az érdekérvényesítés költségeitől. Abba kevesen gondolnak bele, hogy mekkora költségei vannak a felkészületlenségüknek. Napjaink növekvő gazdasági és szociális nehézségei között egyre gyakrabban kerülünk olyan helyzetbe, hogy meg kell védenünk a jogainkat. Az érdekérvényesítés költségei, vagy a késlekedésből eredő anyagi veszteség pedig előzetes felkészültség nélkül pillanatok alatt ijesztő mértéket ölthetnek.

Gondoljunk csak bele: egy átlagos napon a hírekbe legalább három-négy olyan eset kerül, ahol emberek kerültek nehéz (sokszor kilátástalan) helyzetbe csak azért, mert nem készültek fel egy-egy olyan helyzetre, amikor bizony segíthetett volna, ha tisztában vagyunk jogainkkal.

Velem ez nem történhet meg… - gondoljuk a híreket nézve. Valószínűleg ugyanezt gondolták a hírekben szereplő károsultak is.

Meg sem fordul a fejünkben, hogy:

• a külföldi nyaralásunk során elveszik a csomagunk, késik a repülőnk.
• lelép a kivitelező a házunk/lakásunk felújítása közben.
• a wellness szállodában az érkezéskor derül ki, hogy felújítás miatt zárva van a wellness központ.
• mi is ott lehettünk volna abban a balesetben.
• nekünk is felmondhat a munkáltatónk.
• nekünk sem téríti meg a kárunkat a biztosító.
• nekünk is ellophatják a pénzünket az internetes csalók.

Sok szkeptikusban talán felmerül a kérdés, hogy jó, de ilyenkor mire elég egy telefonos, vagy online tanács. „Egy megfelelő időben kapott hasznos jogi tanács megkönnyíti a jogos érdekek képviseletét egy-egy kellemetlen szituációban.” – emelte ki a Jog365 szakértője – „Csökkenti a kiszolgáltatottság érzését, megnyugtató támaszt biztosít, enyhíti a problémából fakadó feszültséget, segít a megoldások feltárásában. A tapasztalataink szerint a legtöbb esetben segít a megfelelő döntés meghozásában és egy hosszabb jogi procedúra elkerülésében. Hisszük, hogy nem minden esetben van szükség bonyolult jogi eljárásokra, van, hogy nem érdemes pereskedni. Sokszor elég, ha tudjuk az adott helyzetben a következő lépést, ami segít jogaink érvényesítésében.”

Egy hasznos tanács segíthet például abban, hogy ne kelljen akár több évet is várnunk arra, hogy a pénzünkhöz jussunk egy káresemény után, vagy érvényesíteni tudjuk az online vásárlásunk után a termék visszaküldéséhez fűződő jogunkat. Az sem mindegy, hogy mit reagálunk egy olyan helyzetben, amikor a munkáltatónk érzésünk szerint visszaél hatalmával, vagy a garanciális szerviz nem tesz eleget kötelezettségének. – Az esetek száma végeláthatatlan. Ezekre érdemes előre felkészülni, hiszen sok kellemetlenségtől tudjuk megkímélni magunkat.

Óvatosan az internetes jogi tanácsokkal

Az interneten mindenre találhatunk választ. Mindenre és annak ellenkezőjére is. Azonban a jog érvényesítése sokkal összetettebb folyamat annál, minthogy saját szakállunkra keressünk megoldást a Google keresőjében. Egy-egy lényegtelennek tűnő részlet alapvetően befolyásolhatja ügyünk kimenetelét. Ne feledjük, hogy bármennyire hasonló is lehet két eset (például baleset, kivitelezői károkozás) a körülmények és ebből adódóan a megfelelő jogi passzus alkalmazása szinte biztos, hogy eltér. Éppen ezért érdemes megfelelő körültekintéssel megfelelő tapasztalattal rendelkező ügyvédet választani, aki segíthet a kérdések megválaszolásában.

Érdemes felkészülni a nem várt helyzetekre

Ahogy a cikkünk elejében is olvashattuk, az élet kiszámíthatatlan. Bármikor történhet olyan esemény, amikor akár azonnali jogi segítségre lehet szükségünk. Rengeteg feszültségtől, idegeskedéstől kímélhetjük meg magunkat ilyenkor, ha van kitől kérdeznünk. Arról nem is beszélve, hogy néha a gyors információhoz jutás segít, hogy ne történjen nagyobb baj. Éppen ezért érdemes felkészülni a nem várt eseményekre. Megfizethető és megbízható megoldást kínálnak az ilyen helyzetekre a jogi assistance szolgáltatások, amelyek egyre népszerűbbek Magyarországon is. A Jog365 Jogi Asszisztencia Megoldásai például akár már napi 50 Ft körüli összegért biztosítják azt a nyugalmat, amit egy jogi védőhálótól elvárhatunk. Csak egy telefon, amit bármikor felhívhatunk, ha úgy érezzük, hogy jogi értelemben vett igazságtalanság ért bennünket, vagy nem tudjuk, hogy egy adott szituációban milyen jogaink és kötelességeink vannak.

Az elmúlt években egyre inkább az a tendencia mutatkozik meg, hogy az időjárás a téli és nyári hónapokban egyre szélsőségesebb. Az idei nyár sem múlik el kánikula nélkül, azonban ettől még a munka nem áll le. Aki nincs szabadságon, annak dolgoznia kell. A biztonságos munkakörnyezet megteremtésébe azonban az is beletartozik, hogy a munkavállaló ne kapjon hőgutát. A Jog365 szakértőjével annak jártunk utána, hogy mire kötelezi a törvény a munkáltatókat ennek körében.

Milyen kötelességei vannak a munkáltatónak a munkavédelem körében?

A munkáltató fő feladata biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Ennek körében a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.

Az optimális hőmérséklet megállapításáról külön jogszabály rendelkezik, mely a munkavégzés négy kategóriáját különbözteti meg: szellemi munkavégzés, könnyű fizikai munka, közepesen nehéz fizikai munka és nehéz fizikai munka. A hőmérséklet meghatározása igazodik a munka nehézségi fokához. Ez a nyári hónapokban, szellemi munkavégzés esetén 21-24 °C, könnyű fizikai munka esetén 19-21 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 °C fok.

Ezeket az értékhatárokat a jogszabály, csak, mint egyfajta ajánlást tartalmazza, tehát ha valaki azt észleli, hogy munkahely 26°C-ra ugrott a hőmérő, még ne szaladjon rögtön a hatóságokhoz - hívta fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 ügyvédpartnere. A rendelet meghatároz azonban maximálisan megengedhető hőmérsékletet. Ez szellemi munkánál 31 °C fok, könnyű fizikai munkánál szintén 31 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 27°C fok.

A napsugárzással összefüggésben a jogszabály szintén tesz ajánlást, mely alapján célszerű az ablakokat és a tetőablakokat úgy kialakítani, hogy a munkavállalókat ne érje közvetlenül erős napsugárzás.

Mi történik, ha valaki nem zárt térben dolgozik?

Sajnos legtöbbször a kültéren végzett munkák esetén áll fenn probléma, hiszen a munkáltató csak rendkívül csekély esetben tudja szabályozni a munkavállaló körül a hőmérsékletet, azonban ebben az esetben is minden munkáltatótól elvárható óvintézkedést meg kell tenni.

A munkáltatónak a törvény által előírt kötelezettsége ezt figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a dolgozók egészsége és biztonsága a megváltozott körülmények ellenére se kerüljön veszélybe.

Ennek körében a munkáltatónak figyelembe kell venni az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriadót és megtenni az összes szükséges óvintézkedést.

A munkáltató felelőssége ebben az esetben, hogy amennyiben munkahelyi klíma zárttéri és szabadtéri munkahelyen a 24 °C fok korrigált effektív hőmérsékleti értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt biztosítson. A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

A védőital elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

A rendelet mindösszesen ennyit ír elő, de ez nem azt jelenti, hogy pusztán a védőital biztosításával a munkavállaló megtesz minden olyan kötelezettséget, amelyet a munkavédelem megkíván.

„Ha a munkavállalónak a nem megfelelő munkakörnyezet miatt egészségkárosodása keletkezik, az abból eredő kárát a munkáltatónak kell majd megtérítenie.” - jegyezte meg a szakértő. Ilyen lehet az, ha a munkavállaló a folyamatos napsugárzás miatt hőgutát kap vagy leég a bőre. Ilyen jellegű munkáknál célszerű a munkavállalók részére védőruhát (kalapot), illetve naptejet biztosítani.

A kültéren folyamatosan, egy helyben végzett munka esetén pedig célszerű valamilyen árnyékoló eszközt biztosítani a munkaterület felett.

A munkavédelemi szabályok kellő betartása nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a munkáltatóé is. Attól függetlenül, hogy ha a nem megfelelő körülmények miatt egy hatósági ellenőrzésen akár bírságot is szabhatnak ki rájuk, a munkavállalók személyiségi jogának sérülése további költségekbe verheti a munkáltatót.

Amennyiben a munkáltatónk a biztonságos munkakörnyezetet nem teremti meg kellőképpen, akkor elsőkörben munkáltatónál kijelölt munkavédelmi képviselőnek jelezni a hiányosságokat. Ha ilyen személy nincs a cégnél, akkor közvetlenül a munkáltatót szükséges tájékoztatni arról, hogy milyen kötelezettségei vannak, illetve mire terjednének ki a munkavállalói igények. Végső soron pedig a Foglalkoztatás-Felügyeleti Hatósághoz lehet fordulni a nem megfelelő munkakörülmények miatt.

Sokaknak nem kizárólag a szép emlékek jutnak eszükbe a vasárnapi skótok elleni győztes eb csoportmérkőzésről. Több tucat szurkoló maradt le ugyanis a meccsről, miután nem indult el időben Budapestről a Stuttgartba tartó repülőgép.

Itt a nyár, egyre többen indulnak el repülővel nyaralni. Vajon mire vagyunk jogosultak a járat késése esetén? Mikor és mennyi kompenzációt lehet kérni a légitársaságtól késés esetén? A kérdésben a Jog365 szakértője segített eligazodni egyebek mellett az RTL.hu-n és a Retro Rádió Bochkor című műsorában is.

Az rtl.hu-n a cikk itt olvasható: https://rtl.hu/belfold/2024/06/24/jaratkeses-karterites-600-euro-hogyan-jarattorles-repulo-utazas-varakozas vagy nézd meg itt röviden és reklámmentesen: https://jog365.hu/akar-600-euros-karteritest-is-kaphat-ha-kesik-a-repuloje/

Ha inkább meghallgatnád: https://soundcloud.com/bochkorradioshow/20240626-06-utasok-jogai?in=bochkorradioshow/sets/20240626-teljes-adas

A Jog365-nél hisszük, hogy mindenkinek joga van érdekei megfelelő színvonalú képviseletére. Ezért minden nap azon dolgozunk, hogy ügyfeleink jogos érdekeik érvényesítéséhez gyorsan, kényelmesen, költségkímélő módon telefonon vagy online kapjanak segítséget.

Ma már a legnagyobb médiák (pl. RTL, Economx) is szívesen kérdezik a Jog365 szakértői csapatát a sokakat érintő jogi problémák kapcsán. Örömmel és készségesen segítünk az ügyfeleinknek és válaszolunk a média kérdéseire.

Sporteseményekben gazdag nyarunk lesz. Zajlik a foci EB, küszöbön az olimpia. Szinte hihetetlen, de még 2024 folyamán is megfigyelhető az a statisztika, hogy a nagyobb sportesemények előtt megugrik a vásárlási kedv a televíziók és hasonló funkciót betöltő elektronikai eszközök iránt. Aki a foci szerelmese és egyébként is gondolkozott a készülékcserén, annak megfelelő motivációt adhat a jelenleg induló labdarúgó-Európa-bajnokság.

Az esemény végeztével azonban sokan megbánják a túlköltekezést, ezért a fogyasztóvédelmi szabályokra hivatkozással próbálják meg visszavinni a készülékeket. Most elmondjuk, milyen lehetőségei vannak annak, aki időközben meggondolja magát.

Az első és legfontosabb, hogy senki ne vásároljon abban a hiszemben, hogy a sportesemény végeztével majd visszaviszi a tévét az eladóhoz, akinek kötelessége lesz - az egyébként hibátlan - terméket visszavenni.

Milyen szabályok vonatkoznak az online térben történő vásárlásra, illetve az üzlethelyiségben személyesen kötött tranzakciókra? Mikor, hogyan, milyen feltételekkel vihetjük vissza a megvásárolt terméket? Mikor van jogunk visszakérni a pénzt, mikor kell megelégednünk a javítással, vagy a cserével? A Jog365 ügyvédpartnere az rtl.hu-n részletezi a lehetőségeket.

Kattints a linkre a továbbolvasáshoz: https://rtl.hu/belfold/2024/06/25/14-napos-elallasi-jog-a-foci-eb-teve-fogyasztovedelem

Indul a nyaralási szezon, megszaporodnak a repülőjáratok a népszerű helyekre. Hiába foglalunk azonban akár hónapokkal előre, könnyen megeshet, hogy a járatunk nem az előre meghatározott időben száll fel, tehát késik. Vajon mire vagyunk jogosultak a járat késése esetén? Mikor és mennyi kompenzációt lehet kérni a légitársaságtól késés esetén? A kérdésben a Jog365 szakértője segít eligazodni.

A nyár következtében megnövekedett utasforgalomnak köszönhetően gyakrabban fordul elő, hogy késnek a repülők. Ilyenkor bizonyos feltételek esetén az utasok különböző mértékű kompenzációra válhatnak jogosulttá. Először is azt kell meghatározni, hogy mi számít késésnek egy repülőút során. Ahhoz, hogy ezt meghatározhassuk, fontos tudnunk, hogy milyen távolságra utazunk, ugyanis a kompenzációt befolyásolja a megtett út hossza.

A légifuvarozónak akkor kell lépéseket tennie az utasok kényelme érdekében, ha a gép:

1. 1500 kilométeres vagy annál rövidebb repülőutak esetén legalább két órát;
2. az összes Közösségen belüli, 1500 kilométernél hosszabb repülőút és az összes egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőút esetén legalább három órát,
3. a fenti két pont alá nem tartozó repülőutak esetén legalább négy órát késik.

Ilyen esetben a légitársaság elsődleges feladata az utasok megfelelő ellátása.

Milyen ellátáshoz van jogunk, ha késik a gépünk?

A légitársaság az ellátás körében felajánl az utasainak a várakozási idővel ésszerű arányban étkezést és frissítőket, mely három óránként legalább egy 15 Eurós levásárolható kupont jelent, melyet általában a repülőtér éttermeiben lehet felhasználni. (Természetesen a légitársaság döntése szerint pénzben is kompenzálhatja az utasait, a lényeg, hogy biztosítsa valamilyen módon az ellátást.) Ezt a légitársaságnak magától kell felajánlania az utasainak, azonban ha ez nem történik meg, a számlák megőrzésével utólag igényelhető az ellátás megtérítése.

Ezenkívül az utasoknak díjmentesen két telefonhívást, faxüzenet, vagy e-mail küldését kell felajánlani.

Amennyiben a késés előreláthatóan olyan mértékű, hogy a gép csak egy másik nap tud majd felszállni, akkor az utasok jogosultak szállodai elhelyezésre, valamint a szállodába történő transzferre.

Ha a gép eléri az öt órás késést, akkor a légitársaságnak kötelező felajánlania a jegy árának a vételi ár szerinti visszatérítését hét napon belül, az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt.

Ezt az utolsó fordulatot úgy kell értelmezni, hogy ha például a labdarúgó-Európa-bajnokság egy csütörtök esti meccsére repülnénk ki, azonban az átszállás során a gép annyit késik, hogy már lemaradnánk az eseményről, akkor légitársaságnak nemcsak a fennmaradó útszakasz jegyét kellene megtéríteni, hanem az átszállásig megtett út jegyárát is.

Három óra késés után akár 600 euró is járhat az utasnak

Amennyiben a gép több, mint három órát késik, akkor nemcsak a fent leírt ellátásra leszünk jogosultak, hanem kártalanításra is - emelte k idr. Sáfrány Írisz a Jog365 szakértője.. A kártalanítás összege szintén annak függvényében kerül megállapításra, hogy milyen messzire utazunk, az alábbiak szerint:

1. 250 EUR minden 1500 kilométeres vagy rövidebb repülőútra;
2. 400 EUR minden 1500 kilométernél hosszabb Közösségen belüli repülőútra és minden egyéb, 1500 és 3500 kilométer közötti repülőútra;
3. 600 EUR-t minden olyan útra, mely az előbbi két pontba nem sorolható

A kártalanítás kifizetése készpénzben, elektronikus banki átutalással, banki átutalással vagy bankcsekkel, illetve - az utas írásos beleegyezése esetén - utazási utalvánnyal és/vagy más szolgáltatásokkal történik.

Arra mindenki figyeljen, hogy a kártérítést a légitársaságok nem fogják maguktól megfizetni, sok esetben hosszas viták árán lehet csak rákényszeríteni a cégeket a kompenzáció megfizetésére.

Fontos kiemelni továbbá, hogy amennyiben a késést valamilyen rendkívüli és elháríthatatlan körülmény okozta, akkor a légitársaság nem köteles kompenzációt fizetni (jellemzően ilyenek azok az esetek, amikor az időjárási viszonyok miatt nem szállhatnak fel a gépek). A rendkívüli körülmény bizonyítása a légitársaságot terheli. Ez a szabály azonban csak a kompenzációra terjed ki, az utasok ellátása a késés okától függetlenül kötelező.

A kérdésben a Jog365 szakértője segített eligazodni egyebek mellett az RTL.hu-n és a Retro Rádió Bochkor című műsorában is.

Az rtl.hu-n a cikk itt olvasható: https://rtl.hu/belfold/2024/06/24/jaratkeses-karterites-600-euro-hogyan-jarattorles-repulo-utazas-varakozas vagy nézd meg itt röviden és reklámmentesen: https://jog365.hu/akar-600-euros-karteritest-is-kaphat-ha-kesik-a-repuloje/

Ha inkább meghallgatnád: https://soundcloud.com/bochkorradioshow/20240626-06-utasok-jogai?in=bochkorradioshow/sets/20240626-teljes-adas

A Jog365-nél hisszük, hogy mindenkinek joga van érdekei megfelelő színvonalú képviseletére. Ezért minden nap azon dolgozunk, hogy ügyfeleink jogos érdekeik érvényesítéséhez gyorsan, kényelmesen, költségkímélő módon telefonon vagy online kapjanak segítséget.

Akár a betervezett autós nyaralásunk időpontját is módosíthatja, ha nem figyelünk autónk műszaki érvényességére. A nyári időszakban hosszas sorbanállás várható a műszaki vizsgaállomásokon. Ennek elsődleges oka még mindig a Covid időszakára vezethető vissza, bár az emberek alaptermészetéből fakadó halogatás, és figyelmetlenség legalább ennyire közrejátszik a helyzetben. A Jog365 szakértője kifejti, hogy mi történik, ha érvényes műszaki engedély nélkül közlekedünk az utakon.

Miért pont nyáron várható?

Jogos a kérdés, hogy miért éppen nyáron kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk. A Covid idején 2020. márciustól egészen 2022. májusig a járványügyi veszélyhelyzet miatt az autósoknak nem kellett műszaki vizsgára vinniük az autójukat. Az újabb és újabb hullámok és veszélyhelyzetek kihirdetése miatt a végleges időpont 2022. június 30 lett, ekkora kellett mindenkinek megújítania az autója forgalmiját függetlenül attól, hogy az ezt megelőző két évben mikor járt le a műszaki engedélyük. Ez akkor közel egy millió autót érintett. Ekkora „nyomásra” a vizsgaállomások nem voltak felkészülve.

Mivel az idevonatkozó jogszabályi előírások nem változtak, minden négy évnél idősebb autó esetében kétévente kötelező államilag ellenőriztetni az autója műszaki állapotát. Vagyis annak az autónak, aminek 2022 nyarán újították meg utoljára a műszakiját, most jár le a két éve, ezért idén nyáron ismét fel kell keresnie valamelyik vizsgabázist. A 2022. évi adatokat nézve ez több százezer autót is jelenthet.

Miért kell meghatározott időnként műszaki vizsgára vinni a járműveket?

A válasz egyszerű: ha jogszabály nem kötelezné a vezetőket arra, hogy járművüket meghatározott időnként átnézessék, akkor sokkal nagyobb lenne a közúti balesetek kockázata a műszakilag alkalmatlan járművek miatt.

Ezért a jogalkotó úgy döntött, hogy meghatározott időnként kötelezi a járművek tulajdonosait /üzembentartóit, hogy műszaki vizsgára vigyék a gépjárművüket. Az, hogy mennyi ideig érvényes egy jármű műszaki vizsgája, az attól függ, hogy mikor történt meg a gépjármű első használatba vétele. Amennyiben ez kérdéses, a jármű forgalmija tartalmazza, hogy meddig van a járművön érvényes műszaki. Ez kifejezetten azoknak lehet segítség, akik csak szezonálisan használják a gépjárművüket.

Mi történik, ha elmulasztjuk a járművet levizsgáztatni?

Minden gépjármű forgalmi engedélye tartalmazza tehát, hogy az adott jármű műszaki érvényessége meddig tart. Így ha a rendőr megállít, látni fogja, hogy van-e érvényes műszaki a járművünkön vagy sem. Ha nincsen, akkor annak bizony bírság lesz a vége, melynek helyszíni bírságként kiszabható legalacsonyabb összege 6.500 Ft, azonban attól függően, hogy milyen régen járt le a műszaki vizsga érvényessége, ennél magasabb összeg is lehet.

Ha megállít a rendőr és megbüntet, akkor még a gépjárművel elmehetünk arra a helyre, ahol a járművet általában tartjuk, tehát nem kell a járművet elszállíttatni. (Kivéve, ha olyan nyilvánvaló műszaki hibában szenved az autó, amely miatt a további közúton történő közlekedést a rendőr megtiltja)

Ezt követően nyilván a hazaszállított gépjárműnek valamilyen módon el kell jutnia a műszaki vizsga helyszínére, erre az esetre a rendőrség, előzetes bejelentés alapján engedélyt állíthat ki, annak érdekében, hogy a meghatározott napon, a tulajdonos a műszaki vizsga helyszínére elvezessen.

Ha ilyen engedélyt nem kérünk és ismételten elkapnak bennünket, akkor a sofőr nem hivatkozhat arra, hogy épp vizsgáztatni viszi gépjárművet, hanem ismételten büntetésben fog részesülni - hívja fel a figyelmet dr. Sáfrány Írisz Zsófia, a Jog365 szakértője.

A szabálysértési bírság azonban csak az egyik hátulütője annak, ha lejárt műszakival rendelkező járművet vezetünk.

Ha ugyanis balesetet okozunk, akkor megtörténhet, hogy a felelősségbiztosítónk az általa megfizetett összeget visszaköveteli tőlünk. A törvény ugyanis kimondja, hogy a biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti az üzembentartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta.

Attól függetlenül, hogy egy autónak nincs érvényes műszaki vizsgája, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy súlyosan elhanyagolt a műszaki állapota, de ezt ilyen esetben az üzembentartónak kell bizonyítanija. Ez azt jelenti, hogy a károsultat a biztosító kifizeti, de az összeget a saját biztosítottjától (a gépjármű üzembentartójától) vissza fogja követelni.

Sok biztosító pedig a kifizetés feltételként állapítja meg az érvényes műszaki vizsgát. (Jellemzően CASCO biztosításokban)

Sok pénz múlhat tehát azon, hogy rendelkezünk-e műszakival vagy sem.

Mit néznek egy műszaki vizsga során?

A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet tartalmazza a részletes szabályait annak, hogy egy gépjárműveknek milyen műszaki feltételeknek kell megfelelnie a közúton történő közlekedéshez.

A vizsga során megtörténik az autó környezetvédelmi felülvizsgálata, mivel az évek során a motor kopása mellett nőhet a károsanyag kibocsátás.

A lengéscsillapítók hatásfokát számítógépes műszer segítségével mérik egy diagnosztikai padon. Ezt követi a műszeres fékmérés és a rázópados ellenőrzés, amely során olyan hibák is feltárhatók, amelyek álló helyzetben nem észlelhetők. A műszaki vizsga végső szakaszában szemrevételezést végeznek, ahol a szakemberek ellenőrzik a lámpákat, az esetleges olajfolyásokat és a gumiabroncsok állapotát.

Célszerű egyébként a járművet előzetesen szakemberrel átvizsgálni, nehogy a vizsga helyszínén derüljön ki, hogy az autó nem fog átmenni és így bukjuk a vizsgára kifizetett összeget is.

Ha még nem foglalt időpontot, akkor sürgősen tegye meg - javasolja a Jog365 szakértője. Jelen állás szerint ugyanis több tényező is nehezíti a friss műszaki engedély megszerzését. Egyrészt közel hasonló mennyiségű autó vár vizsgára mint két éve, másrészt időközben egyre több vizsgaállomás szünteti be a tevékenységét elsősorban pénzügyi okokból, hiszen a vizsgadíjak nem változtak az elmúlt években, míg a költségek jelentősen nőttek.

A modern közlekedés egyik leginkább vitatott eszközei, melyekhez rengeteg tévhit kapcsolódik és számos vitát szül, mi az? - hangozhatna el a találós kérdés. A helyes válasz a roller. Hiába terjed el egyre jobban a modern városokban világszerte, még mindig erősen hiányos a hozzájuk kapcsolódó szabályozás. - A leggyakoribb kérdésekre a Jog365 szakértője válaszol.

A 2010-es évek végére a közlekedésnek új meghatározó szereplőjeként lépett színre az elektromos roller, mely az addig hadban álló gyalogosok-biciklisek-autósok kiélezett háborújának közös ellensége lett.

A közös utálat abból fakad, hogy a rolleresek a többi közlekedő álláspontja szerint nem szabályosan használják az utakat. A gyalogosok szerint a roller nem mehet a járdán, a biciklisek szerint nem mehet a bicikli sávban, az autósok szerint pedig az úttesten. Tehát szegény rolleres a valóságban sehol nem közlekedhet.

Mivel a roller gyors, költséghatékony és egyszerű megoldás, ezért egyre többen választják ezt a közlekedési formát Magyarországon is. Hiába van azonban több mint 60.000 roller évek óta a hazai utakon, sajnos még mindig nem alkottak hozzájuk megfelelő jogszabályokat.

A probléma abból fakad, hogy néha a technika gyorsabban fejlődik, mint a jogszabály. Ez alapvetően logikus, de a szabályozásnak bizony fel kellene venni a tempót a felmerülő problémákkal. Az elektromos rollerekkel kezdetben azért nem közlekedtek szabályosan, mivel nem volt szabály, amelyet betarthattak volna, viszont a rollerrel közlekedők száma ugrásszerűen nőtt, kifejezetten a nagyobb városokban.

Szabályozás helyett vitatható belügyminiszteri álláspont

A legnagyobb baj, hogy bár sokszor ígérték, hogy az elektromos rollerre megfelelő szabályozást alakítanak ki és a nagy számú igénybevétel miatt a KRESZ részévé teszik, azonban erre a mai napig nem került sor. A bizonytalanság pedig veszélyes.

2019-ben a belügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a segédmotoros kerékpárokkal vette egy kalap alá az elektromos rollereket, melyet később az ORFK is megerősített, azonban a belügyminiszter álláspontja nem minősül jogszabálynak.

Közlekedés szempontjából tehát a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat kell követnie a rollereseknek. Ez alapján a rollert járdán nem lehet vezetni, bicikliúton is csak lakott területen kívül. A szabályos rollerezéshez kötelező a bukósisak használata és az érvényes vezetői engedély megléte.

Vitatható ez az álláspont a jelenlegi KRESZ szabályozása alapján, ugyanis sok minden függ attól, hogy milyen teljesítményű rollerről beszélünk. A KRESZ alapján ugyanis kerékpár kategóriába tartoznak az olyan, legalább kétkerekű járművek, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 kW teljesítményű motor segíti. Tehát ha az elektromos roller ebbe a kategóriába tartozik és nem a segédmotorra vonatkozó műszaki előírásnak felel meg, akkor az elektromos rollerre akár a kerékpárosokra vonatkozó szabályok is alkalmazhatóak.

A KRESZ módosításával összefüggésben már megjelent több olyan nyilatkozat is, mely alapján 25 km/h végsebességig az elektromos rollerek a kerékpár kategóriába fognak tartozni, míg a 25 km/h feletti végsebességű gyorsrollerek a segédmotoros kerékpár szabályozása alá fognak esni. A rendelet módosítását a tavalyi évre ígérték, azonban ebből a mai napig nem valósult meg semmi.

Ön dönt: Iszik vagy rollerezik!

Az ittas rollervezetéssel összefüggésben azonban egyértelmű a megítélés. Ez alapján egy korábbi döntésében a Kúria úgy foglalt állást, hogy az elektromos roller kétségkívül gépi meghajtású járműnek minősül, így ittas állapotban tilos vezetni. Amennyiben valaki ittas állapotban vezet elektromos rollert, ugyanazzal a jogkövetkezménnyel kell számolnia, mintha ittas állapotban vezetett volna autót.

Felvihető-e a roller tömegközlekedési eszközre?

Attól függ. Pedig a kérdés logikus, hiszen sokan városon belül közlekednek vele, ugyanakkor agglomerációból még vonattal vagy busszal érkeznek. Városon belül is sokat segít, ha bizonyos helyeken tömegközlekedésre, hiszen így még gyorsabban és messzebbre juthatunk el. Általánosságban elmondható, ha a roller a kézipoggyász szabályoknak megfelelő méretre összecsukható, nem veszélyezteti más utas értékeinek sérülését (pl. nem szennyezi be mások ruháját) akkor felvihető. Ha nem összecsukható akkor általában kerékpár kategóriába tartozik és aszerint érdemes jegyet venni rá. A pontos feltételekről azonban minden esetben érdemes a tömegközlekedési szolgáltató feltételei között keresni a választ. Például a MÁV utasfeltételei között az alábbi szerepel: Egy utas legfeljebb 2 darab 40x50x80 cm-t vagy 2 darab 20x20x200 cm-t meg nem haladó kézipoggyászt; vagy 1 darab kézipoggyászon felül … egy kisméretű kerékpárt, egy összecsukható kerékpárt, … szállíthat díjtalanul. …  A felsoroltaknál nagyobb, de a 100x100x200 cm méretet meg nem haladó 1 darab túlméretes tárgy a kocsik piktogrammal megjelölt részén szállítható, díjfizetés ellenében. …. Utasonként egy kerékpár a HÉV-en és a piktogrammal megjelölt HÉV-pótló autóbuszon is szállítható a kijelölt helyen, díjfizetés ellenében.

A legtöbb városképhez ma már hozzátartoznak ezek a praktikus közlekedési eszközök. Mivel az általános szabályozás használatukkal kapcsolatban még mindig hiányzik, nem marad más, mint betartani néhány alapvető udvariassági szabályt és az együttműködő közlekedési kultúra normáit betartani használatuk során.

Ami egyszer és mindenkorra megoldást jelentene az ügyben, ha a megígért KRESZ módosítás is bekövetkezik, melyben egyértelműen meg lehetne határozni, hogy hová sorolhatók valójában az elektromos rollerek.

Mivel a strandok belépődíjai évről évre egyre növekednek, sokan próbálnak olcsóbb alternatívát választani és megkeresni a lehető legkevésbé zsúfolt szabadstrandokat. A fürdőzőknek azonban figyelemmel kell lennie arra, hogy nem lehet csak úgy akárhol belecsobbani a vízbe, ugyanis, ha nem jó helyen tesszük ezt, akkor könnyen szabálysértési bírság is lehet a vége. - Szakértőnket az rtl.hu-n ezúttal a fürdőzés szabályairól kérdezték.

A fürdőzés szabályait külön rendelet szabályozza, mely alapján a folyóvizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások, holtágak) és állóvizekben (mesterséges és természetes tavak), továbbá vízi létesítmények (csatornák) vizében fürödni csak azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve külön jogszabály szerint kijelölt fürdőhelynek minősülnek.

Honnan tudhatjuk, hogy az adott vízben nem szabad fürdeni?

Ha egy adott természetes víznél tilos a fürdőzés, azt egy tábla jelzi. A fürdési tilalmat egy 60x30 cm méretű táblával kell jelezni, amelyen fehér alapon kék hullámzó vízben egy fekete felsőtest látható, átlósan áthúzva egy 3 cm széles piros csíkkal. A tábla azt is jelezheti, ha a fürdési tilalom csak a partszakasz egy részére vonatkozik, ilyenkor a távolság is fel van tüntetve a táblán.

Fontos tudnunk, hogy az úszóeszköz használata is fürdésnek minősül, tehát ha gumimatraccal vagy más úszóeszközzel megyünk a vízbe, az sem szabályos.

Hol tilos fürdeni?

A rendelet részletesen szabályozza azokat a helyeket, ahol akkor sem lehet fürdeni, ha egyébként tiltó tábla nincs kihelyezve. Ez alapján tiltó tábla nélkül sem lehet fürdeni hajóútban, hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében; vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében; kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében. Továbbá nem szabad fürdeni egészségre ártalmas vizekben

A kijelölt fürdőhelyek kivételével a városok belterületén lévő szabad vizekben sem fürödhetünk. Sőt!

A Balatonnak és a Tisza-tónak is vannak meghatározott helyei, ahol a fürdés tilos. Ez a Somogy megyéhez tartozó oldalon a parttól 1000 méteres, míg az északi parton, a veszprémi és zalai oldalon a parttól 500 méteres távolságnál távolabbi vízfelület. A Tisza-tónál szintén 500 méterig engedett a fürdőzés. Hajókísérettel természetesen ezek szabályok nem érvényesek.

Rossz hírünk van az éjszakai fürdőzés szerelmeseinek is. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között tilos fürdeni, kivéve ha a vízfelület megvilágított, de ebben az esetben is, legfeljebb a mélyvíz határáig.

Hat éven aluli, valamint úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett fürödhet szabad vizekben.

Érdemes meggondolni hol mártózunk meg egy kicsit, mert a tiltott fürdés szabálysértési kategória, mely esetén pénzbírságban részesíthetnek bennünket. A pénzbírság összege 5.000 Ft-tól, akár 150.000 Ft-ig is terjedhet.

A cikket itt is elolvashatod: https://rtl.hu/eletmod/2024/06/08/strand-balaton-budapest-furdni-tilos

Beköszöntött a tavasz, eljött a kerti munkák ­ideje. Ugyanúgy ahogy a Társasházban élők a terjengő ételszag és a felszálló cigarettafüst miatt tudnak éveken keresztül megoldhatatlannak tűnő vitákat folytatni, addig vidéken, illetve kertes házban élő szomszédok ugyanilyen megoldhatatlannak tűnő konfliktusa a fűnyírás és az egyéb zajjal járó kerti munkák. (tovább…)

Az elmúlt időszakban nagy hangot kapott a sajtóban a gyermekek ellen elkövetett, nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények. A gyermekvédelemből sajnos politikai ügy lett, és a gyermekek helyett azok kerültek fókuszba, akik így, vagy úgy érintettek voltak az ügyben. Az, hogy a gyermekvédelemmel kapcsolatos kegyelmi ügyet követő jogos felháborodást követve, új köztársasági elnökünk lett, nem oldotta meg a problémát. Mikor számít bűncselekménynek a gyermekekkel elkövetett szexuális cselekmény? Hogyan óvhatjuk meg gyermekeinket? Cikkünkben ezt a meglehetősen érzékeny témát járjuk körbe pusztán a jogszabályok oldaláról. (tovább…)

Az emberek jelentős része szerint könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy azonnali jog segítségre van szükségük. (tovább…)